A dömping fogalma: amikor valamiből feltűnő túltermelés van, és tömegesen áll rendelkezésre. Ez több területre is igaz lehet – például a power metal műfajra. Rengeteg hasonló zenekar létezik, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy „dömping” van belőlük. Ez azonban nem feltétlenül baj, hiszen a nagy számok törvénye itt is érvényesülhet. Persze nem minden arany, ami fénylik

A Trick Or Treat egy olasz dallamos power metal banda Modenából, akik olyan zenekarok hatásait viselik magukon, mint a Sonata Arctica, a Stratovarius, és a Helloween. (Érdekesség, hogy karrierjüket Helloween-feldolgozásokat játszó tribute zenekarként kezdték.) Én személy szerint a svéd Dynazty-t is kihallom a zenéjükből. A Ghosted, a 2002-ben alakult együttes hetedik albuma, amely kísérteties és misztikus témákat dolgoz fel, miközben zenéjük továbbra is dallamos és energikus marad.

A lemezt készítő felállás:

- Allesandro Conti – ének

- Guido Benedetti – gitár

- Luca Venturelli – gitár

- Leone Villani Conti – basszusgitár

- Luca Setti – dob

Az album kapcsán Alessandro elmondta, hogy az énekdallamok és hangszerelés dinamikusabbá vált, miközben a szövegek személyesebbek lettek, több érzelmi mélységet hordoznak.

Nézzük dalról dalra – Mireis gondolt a talján dalnok?

Az album egy Intro után a Craven Road című számmal indul, amely egy Helloween/Hammerfall-hatásokat hordozó pattogós power metal dal. Vendégzenészek is feltűnnek a korongon: az egyikük Adrienne Cowan a Seven Spires-ból, aki a Bloodmoon-ban vállalt szerepet.

Ezek sem rossz dalok, de a címadó Ghosted már egy szinttel magasabbra helyezi a mércét. Egy izgalmas szerzemény, amely remekül építkezik a power metal alapokból, és az epikus dallamok mellett kis szimfonikus elemet is tartalmaz.

Ezt a vonalat viszi tovább a Dance With The Dancing Clown is, amely már-már musicales hangulatot áraszt, de egyértelműen van egy sajátos atmoszférája.

A következő két szám, a Polybius és az Evil Dead Never Sleeps szintén jól sikerült—utóbbi egy kicsit szigorúbb riffekkel indít. Másik vendégzenész Chris Bowes (Alestorm), a Return To Monkey Island című tételben működik közre, ami jól hozza a kalózmetal jegyeket, de nem feltétlenül kiugró darab. Hasonlóan a Make A Difference-hez, amelyben viszont az elején említett Dynazty-hatások érhetők tetten.

Az album a végén megint erős dalok vannak: a The 13th, amely komplexebb, kreatív zenei megoldásokkal tűzdelt darab, valamint a lemez leghosszabb felvétele, a közel nyolc perces Bitter Dreams, amely változatos szerkezettel bír, és a refrénje is kiemelkedően jól sikerült.

Összegzés

A zenészi teljesítményre nem lehet panasz, mindenki teszi a dolgát, és Alessandro Conti is karakteresen, erőteljesen énekel. Amit még feltétlenül ki kell emelni, hogy a Trick Or Treat számára kiemelten fontos a közönséggel való kapcsolattartás, amely mindig is erősségük volt. Ez mindenképpen dicséretes, ahogy maga a Ghosted is –egy egységes és élvezetes hallgatnivaló, amely méltó helyet foglal el az olasz power metal színtéren.