Vinodium – En Que Mundo Vivimos? lemezismertető

vino.jpg

Nem vagyok a spanyol thrash mozgalom szakavatott értője, de mondjuk az Angelus Apatrida-t és a Crisix-et ismerem. Ide tartozik írásom főszereplője a Vinodium zenekar is.

2005-ben alakultak, Tommeloso városában és hogy ez miért fontos? A nevük miatt. A Vinodium nevet ugyanis egy csavarkulcs ihlette, illetve a rajta lévő króm-vanádium felirat. Levették a krómot, maradt a vanádium, majd mivel székhelyük környéke komoly borkultúrával bír, beillesztették a Vino szót és már kész is volt a zenekar neve, Vinodium.

A társaság spanyol nyelven dalolja el a mondanivalóját, aminek témái általában dühösek és sok társadalmi kritikát tartalmaznak. Erre utal az En Que Mundo Vivimos? cím is, ami annyit tesz, Milyen világban élünk? Egyébként spanyol nyelv egyáltalán nem zavaró.

Ez a harmadik dalgyűjtemény, ami jön az ibériai fiúkból. És hogy milyen zene ez? Egy kicsit modernebb köntösbe bújtatott korai Sepultura. Lendületes dalok, van sebesség, van benne dög és energia. A lemezem tíz dalt tartalmaz harmincöt percben, jó ötletekkel és jó megoldásokkal. Azt nyilatkozták magukról, hogy ők a thrash metal ütős és erőteljes öklei. Szó mi szó, vannak dalok, amik rendesen odavágnak.

Ilyen dal például a címadó, En Que Mundo Vivimos? vagy a tempóváltásokkal operáló Piel Muerta, illetve a lemez utolsó tétele, a Reino Del Olvido, ami kapcsán annyi került a jegyzeteimbe, hogy mennek, mint a meszes. A többi dal is jó, de amiben én a problémát látom az pont ez, hogy nem látom az erdőtől a fát. Azaz a dalokat így külön-külön. A kiemelt három nekem mondjuk, bejön, de ez teljesen szubjektív.

Tulajdonképpen világmegváltás nem történik, amit csinálnak az jó, oszt ennyi. Az album egyébiránt jól szól, mindenkit jól hallani, Julián Perona basszusát épp úgy, mint Samu M. kiemelkedően jó dobolását. Ugyanez mondható el a gitárosokról is, Angel Monared és Sergio „Sandru” Marquina remek dolgokat csinálnak, utóbbi felel az énekért, itt azért nagy csodák nincsenek, nekem Max Cavalera-s, kicsit hörgősebben.

Azt nyilatkozták egyszer, hogy az a vágyuk, hogy a zenéjükből éljenek meg, illetve minél több helyre eljussanak a muzsikájuk révén. Ezzel a tömény muzsikával azért ez nem lesz egyszerű, de hajrá!

És még a borító is jó!