Hooligans

 Mosonmagyaróvár, Wittmann-park

Mindenképpen látni akartam a Hooligans koncertjét – főleg az utóbbi két album után, amelyek alapján a zenekar alaposan bekeményített. Erre tökéletes alkalmat kínált a május elsejei majális, amelynek keretében léptek fel a mosonmagyaróvári Wittmann-parkban.

A koncert egy fákkal körülölelt tisztáson zajlott. Nem tudom, ez mennyire kedvez a hangosításnak, de amit én hallottam, az rendben volt. Akárcsak a látvány. Már az elején leszögezhető: a Hooligans bombaformában van. A produkció úgy volt profi, hogy a látszott a zenészeken a koncentráltság, de beleadva apait, anyait. És nem mellékesen nagyon jól. A zenekar végig csapatként működött, kiegészülve két csinos vokalista hölggyel. Egyenként is jól teljesítettek, de külön kiemelném Ördög Csipa énekest, aki abszolút elemében volt.

A frontember szinte szünet nélkül vezényelte le a koncertet, közvetlen volt, energikus és folyamatosan kommunikált a közönséggel – volt energiaáramlás oda-vissza. A park megtelt, egyes becslések szerint hatezren voltunk. Igaz, az ilyen ingyenes eseményeken olyanok is megjelennek, akik amúgy nem mennének el egy Hooligans-koncertre, de a hangulatra ez semmilyen negatív hatással nem volt. Csipa hamar megnyerte magának a közönséget, és remek humorérzékkel, laza stílusban vezette az estét.

Tóth Tibi játékát mindig is szerettem – koncentrált és technikás. Romanek Gergő remekül illeszkedik a Hooligans-családba, Kiss Endy pedig ismét bizonyította, hogy kiváló dobos.

2025-ben már egy ingyenes koncerten is elvárható valamilyen látványvilág, és a zenekar erre is figyelt. A fények igényesen megkomponálva, füst, lángcsóvák, konfettiágyú – a Fekete szivárvány alatt még sötét füstoszlopok és szivárványszínű szalagok is emelték a hangulatot. Profi látvány, ami maximálisan hozzátett az élményhez.

Sajnálom, hogy nem volt setlistem, de Csipa elmondta: a koncert a jövőre esedékes harmincadik születésnap jegyében állt össze, és az elmúlt három évtizedet ölelte fel, természetesen súlyozva az újabb dalok irányába. Ami külön öröm: a régi slágerek is a mai hangzáshoz lettek igazítva. Még a Királylány is. Egy kicsit.

Szóval űzhetem-fűzhetem én ezt a történetet, ez egy nagyszerű koncert volt. Örülök, hogy ott lehettem. Nem volt morcos senki – sem a zenekar, sem a közönség és én sem én.

Csak a Királylány. Egy kicsit.