Brainstorm – Plague Of Rats, lemezismertető

brain.jpg

Nem ma kezdte az ipart a német Brainstorm, elvégre 1989 óta koptatják a színpadok deszkáit. A Plague Of Rats pedig már a 14. lemezük. A zenekart Andy B. Franck énekes, Milan Loncaric, Torsten Ihlenfeld gitárosok, Dieter Bernet dobos és a Görögországból importált Jim Ramses basszusgitáros alkotják.

Egy intro után a Beyond Enemy Lines-al csapnak a húrokba, a dal lendületes és nagyívű refrénnel bír, van benne egy jó kis szóló, alatta pedig komoly döngetős alapok. Ez egyébként is a zenéjük egyik alappillére, a tömény riffek amik jól illeszkednek a dallamokhoz. Ezután viszont még emelik a lécet, mert jó dalok alkotják a lemezt. Ilyen az album egyik legjobb szerzeménye, a Garuda (Eater Of Snakes), egy szigorúbb, mázsás súlyú dal jön velünk szemben.

Ugyanez a magas nívó jellemzi a The Shepherd Girl-t, jó riffel és dallammal. Szintén ilyen a Your Soul That Lingers In Me, amelyben Elina Siirala (Leaves’ Eyes) vendégszerepel. Ő egyébként úgy került képbe, hogy Andy belehallott a nótába egy női hangot és mivel kedveli a hölgy orgánumát, adta magát a dolog. Van még egy kiugró dal a lemezen, ez pedig a Masquerade Conspiracy.

Viszont van három dal, ami egy kissé gyengébb a fentebb említetteknél, a Crawling – ami eléggé Sabaton hatású nóta – vagy a Curtains Fall, ami meg egy kicsit egysíkú, illetve ilyen a From Hell is. Itt egyébként Alex Krull vendégszerepel az Atrocity-ből. A borító nagyon szép, Havancsák Gyula munkája. Manapság azt veszem észre, hogy ismét jönnek vissza az igényesebb borítók, ez pedig elég örvendetes.

A lemez hangzása kitűnő, a zenészek jól teljesítenek, talán kiemelkedik Andy B. Franck éneklése.

Torsten Ihlenfeld mondta egy interjúban az album elkészültével kapcsolatban, hogy náluk körülbelül egy év a dalírási folyamat és ez érződik is a lemezen, nem egy összecsapott mű.

Őszintén megvallva tetszett a Plague of Rats, a világot nem váltja meg, igaz abban is biztos vagyok, hogy nem is ez volt cél. Viszont hozta az elvárt minőséget, sőt a jobb dalok egyértelműen túlsúlyban vannak. Aki szereti az európai power metalt, némi amerikai ízzel, az nyugodtan hallgathatja.