Az az igazság, hogy az EP-ket általában külön rovatba tesszük, - Fémkapszula- viszont a Soulharbour – Primal hallgatása közben csak gyűltek a jegyzetek, és végül már nem fért bele abba a keretbe. Így most kivételesen önálló írás lett belőle. Annyi baj legyen!

A történet 2017 körül, Budapesten indult, amikor Kulutácz Endre énekes és Mede György gitáros közös dalírásba kezdett — innen nőtte ki magát a zenekar. A mostani EP a második kiadványuk, az Odyssey után, amely már akkor is érzelmileg mély és meglepően kiforrott dalokat mutatott.

A jelenlegi felállást a két alapító mellett Székely Péter gitáros, Polyákovics István basszusgitáros és Bertók Zoltán dobos alkotja.

A zenekar stílusánál egy kicsit vakarásztam a fejem, de talán úgy írható le a legpontosabban, hogy a modern metalcore érzelmi mélységét, a groove metal súlyát és egy progresszív atmoszférát gyúrnak össze egy ösztönös, emberközeli hangzássá.

A Primal a négy őselem köré épül: tűz, víz, föld és levegő.

A lemez rövid intróval indít, majd a Wildfire rögtön megadja az alaphangot: száraz, súlyos és komor. Mégis, talán ez a legkevésbé erős pillanat — a további dalok ennél többet mutatnak.

A Waves már sokkal rétegzettebb: a hörgés, a feszült scream és a tiszta ének együtt dolgozik, a dal pedig lassan építkező hullámként húz be, majd hirtelen ránt mélyre.

A Nomad nyugtalan és masszív, tempós, progos, de közben dallamos is. A Tempest rideg hangulatát egy váratlanul oldó refrén töri meg, ami rövid időre kimozdítja a lemezt a mélyebb tónusból.

Az Elemental az EP egyik legjobban felépített darabja: az őserő dinamikáját idézi meg, miközben az atmoszférikus, lebegő részek folyamatosan fenntartják a figyelmet.

A megszólalás és a zenészi teljesítmény végig kifogástalan.

A Primal ösztönös, letisztult és elementáris modern metal anyag, amelyben minden hang valódi súlyt hordoz. Nem akar többnek látszani, mint ami — viszont amit csinál, azt meggyőzően és őszintén teszi.

A Soulharbour ezzel az EP-vel egyértelműen szintet lépett, és olyan hangot talált, amely nemcsak működik, hanem meg is marad.

„A Primal hömpölygő, lassú és könyörtelen örvény, amelyben minden hang egy újabb bizonyíték a világ széthullására.”