A Running Wild az 1987-es Under Jolly Roger lemezzel elindított kalózos tematikája a Death or Gloryval csúcsosodott ki. A kérdés innentől az volt, meddig lehet még húzni a „Hét tenger ördöge” imázst Rock ’n’ Rolf zenekarának.

Ekkorra a Running Wild már a német heavy metal színtér meghatározó alakjává vált. A zenekar erős felállással dolgozott, aktívan turnézott, miközben Európa metal térképe is átrendeződött, Németország pedig a világ egyik legerősebb metalszínterévé lépett elő.

A Blazon Stone a zenekar hatodik albuma, amelyen két új tag is bemutatkozott: gitáron Axel Morgan, a dobok mögött pedig Rüdiger „AC” Dreffein. A lemez gyorsan és fókuszáltan készült el, és a friss energiák egyértelműen jót tettek neki. A zenekar tudatosan tágította a kalózos identitást történelmi események felé, miközben a lemezborító vizuális világát megtartották, hogy a karakter ne sérüljön.

Nem árulnak zsákbamacskát: rögtön a Blazon Stone nyitja a lemezt, hosszabb felvezetéssel, majd lendületesen, tipikus Running Wild dal a jobbik fajtából. Ugyanez elmondható a Lonewolf és a Slavery dalokról is: tempósak, dögösek, jól ismert dallamvezetésekkel, utóbbi néhol tördeltebb dinamikával.

Ezután még magasabb fokozatba kapcsolnak: a következő négy dal alkotja a lemez legerősebb blokkját. A Fire & Ice dinamikus, áramló, erős dallamvilággal, egyszerre tüzes és hűvös hangulattal. A Little Big Horn – személyes kedvencem – monumentális és filmszerű, a riffek, harmóniák és dallamok tökéletes összhangban működnek, a szóló pedig kifejezetten emlékezetes. A White Masque karakteres és lendületes, mondókaszerű, mégis hatásos refrénnel, amely végig feszíti a dalt.

A lemezen három olyan szám is található, amelyek visszautalnak a zenekar korai korszakára. A Rolling Wheels direktebb, hagyományos heavy metal, motoros energiával. A Straight to Hell nyers, arcba mászó, szélvész tempójú rohanás. A Bloody Red Rose Jeanne d’Arc tragikus történetét idézi meg, feszes, fokozatosan emelkedő dinamikával. Az albumot a kiváló Heads or Tails zárja – egyébként ez a harmadik visszanyúlós dal – amely fogós refrénjével azonnal beránt.

A kritikusok szerint a Blazon Stone a Running Wild egyik legfontosabb és legerősebb albuma, amely megszilárdította a zenekar helyét az európai metal élvonalában. Negatívumként leginkább a biztonsági játékot emelték ki, lelkük rajta..

A rajongók viszont egyértelműen imádták, és máig az egyik kedvenc lemezük, a Death or Glory méltó folytatása.

A hangzás tiszta és erőteljes, bár kissé steril, a dobok hangzása pedig néhol fémes hatású. A zenészi teljesítménybe nem lehet belekötni: Rock ’n’ Rolf magabiztos, csúcsformában lévő frontember. Axel Morgan precíz és stabil, Jens Becker basszusjátéka erőteljes, mégis visszafogott, míg AC fegyelmezett és energikus dobolást hoz.

Összességében a Blazon Stone az az album, ahol a Running Wild végleg kijelölte helyét a metal világában. Itt ért össze a zenekar ereje és lendülete, és itt talált rá igazán önmagára.

„A Blazon Stone olyan, mint egy régi álom, amelyet időről időre elővesz az ember, mert jó benne elidőzni.”