A második rész ismét bebizonyítja, hogy az underground metal szcéna él és lélegzik — sőt, erősebben. A sötétség különböző árnyalatai keverednek ezekben a kiadványokban: a Winterfylleth jubileumi, dühvel teli visszatekintése, a Tulus jéghideg nosztalgiája, vagy a Varmia rituális ereje mind más irányból közelítenek ugyanahhoz az ősi ösztönhöz. Közben a határok is elmosódnak: a Godsticks fojtogató, modern hangképe és a Power Paladin epikus, klasszikus power metal világa jól mutatja, milyen széles spektrumon mozog ma a műfaj.

Ezek a lemezek nem háttérzenék. Figyelmet követelnek, hangulatot teremtenek, és néha kifejezetten kényelmetlenek — de pont ezért érdemes időt adni nekik.

Winterfyllet – The Unyielding Season

A brit black metal banda új lemeze fennállásának 20. jubileumát ünnepli. Egy dühös, dalcsokor, melyben a zenekar a jelenkor szorításaira válaszol.

Tulus – Morbid Desires

A Tulus lemeze úgy szól, mintha a norvég erdők mélyén valaki újra feléleszteni a 90-es évek fekete fémmagját. Nyers, hideg és könyörtelen.

Varmia – Lauks

A lengyel pogány black metal banda legerősebb visszatérése jelent meg a napokban. Nyers, földszagú és rituális.

Godstick – Void

A walesi Godstick Void lemeze olyan mintha  a modern világ fojtogató zaját préselték volna prodresszív rockba.

Power Paladin – Beyond The Reach Of Enchantment

Power metal Izlandról. Egy fantasy világ, fényes acélba öntve: hősies, lendületes, jól megkomponált.

Aggressive Perfector – Come Creeping Friend

A brit zenekar lemeze olyan, mint amikor éjjel a kocsmában hirtelen felkapcsolják a villanyt, mindenki csúnyább, hangosabb, de pont ettől lesz ez a káosz élvezetes.

Enisum – Autumn Embrace

Hatodik lemezével jelentkezett az olasz black metal zenekar, lassú, hideg, mélyen emberi.

Foetorem – Incongrvous From Of Evergrowing Rot

A Foetorem lemeze olyan, mintha egy rothadó tetem belsejében járnánk. Nyirkos riffek, fenyegető tempóváltások, és a végén már nem is zenét hallunk, hanem egy lüktető bomlást.