Óvatosan szoktam közelíteni a veterán zenekarok albumjaihoz. Mert ugye ezeknek a muzsikusoknak a zsigereikben van a műfaj minden csínja-bínja és rutinja. Viszont ez elsülhet akár fordítva is, hogy ha valamit nagyon rutinból csinálnak. Szerencsére azonban az utóbbi időben az „öregek” is kiváló albumokkal jelentkeznek.

Óvatosan szoktam közelíteni a veterán zenészek új albumaihoz. Ezeknek a muzsikusoknak a zsigereikben van a műfaj minden csínja-bínja, minden rutinja – ez viszont akár visszafelé is elsülhet, ha túlságosan beidegződésből dolgoznak. Szerencsére az utóbbi időben az „öregek” is kiváló lemezekkel rukkolnak elő.

A Frontiers kiadó égisze alatt működő Black Swan valójában nem régi formáció, hiszen 2019-ben alakult. Inkább egy szupergroupként érdemes tekinteni rá, hiszen a tagok olyan zenekarokból érkeztek, mint az MSG, a Winger, a Whitesnake, a Dokken vagy a Mr. Big. A Paralyzed a harmadik albumuk, amely a klasszikus hard rock alapjaira épít, de modern és energikus megszólalással. A középpontban Robin McAuley karakteres hangja és erőteljes dallamai állnak. A zenekar nem akarja újraírni a stílus szabályait – inkább friss lendületet ad neki, és ennek eredménye egy prémium minőségű hard rock lemez.

Nézzünk néhány dalt, amelyekre különösen érdemes odafigyelni. A lendületes, dögös, húzós refrénű When the Cold Wind Blows azonnal magával ragad, de a masszív alapokra építkező, kimért és drámai intenzitású Death of Me sem hagyható figyelmen kívül. Az I’m Ready annyira hiteles és energikus, hogy az embernek rögtön kedve támad belevágni valamibe, míg a címadó Paralyzed egy tempós, vérbeli hard rock tétel, tele megújuló, modern energiával. A Battered and Buried verzéje komor és súlyos, a refrén viszont szépen kitárul, és innentől a dal egy kristálytiszta hangzású, pozitív töltésű ívvé válik.

Mivel ez egy kvázi szupergroup, a zenészektől eleve elvárható a magas szintű teljesítmény – és nem is okoznak csalódást. Robin McAuley éneke profi, erőteljes és tiszta, dallamai egyediek. Reb Beach gitárjátéka technikás, mégis dallamközpontú és precíz, Jeff Pilson basszusgitáros pedig stabil és feszes alapot biztosít – ráadásul a lemez producereként a hangzás egyik fő építésze is. Matt Starr dobolása dinamikus, ösztönös és megbízható.

A Paralyzed albummal a Black Swan bebizonyítja, hogy a klasszikus hard rock nem puszta nosztalgia, hanem élő és működő műfaj. Egy kis modernizálással, némi ráncfelvarrással és friss energiákkal ilyen erős lemezek születhetnek, mint ez.

„ A Black Swan zenéje erős és gégis finom, olyan amely képes egy pillanatra megállítani rohanó világot”