Imperium . Torony az égen lemezismertető

Az Imperium együttesről Matláry Miklós billentyűs (Nevergreen) elmondta, hogy nem csak az ő zenekara. Rajta kívül még két alapító tagja van a bandának: Ispán András basszusgitáros (Divlje Jagode, Ámok, ex-Deák Bill Blues Band) és Kovács Nemes Andor énekes (ex-Firkin). Sok daluk volt, ami nem illett bele az anyazenekarok repertoárjába, ezért alapították meg öt évvel ezelőtt az Imperiumot. Miklós szerint zenéjük inkább az epikus metalból merít, mint a gothicból, de azért nem tudta teljesen megtagadni önmagát. Erre majd még visszatérünk.
Az Imperium zenéje bevallásuk szerint erőteljes, korszerű hangzású heavy metal. Az, de szerintem ennél sokkal több.
A lemez rögtön az első két dallal belecsap a lecsóba. Az Országút az égre és a Holtak nevében ugyanis kiváló nóták. Az elsőben a gitártémák sötét tónusúak, a dallamvezetés ívet rajzol. Egyfajta iránytűként szolgál. A másodikban a fenyegető atmoszféra végig jelen van, majd egy katartikus fináléba torkollik. Érdekesség, hogy ugyanaz a dallam nyitja, amely zárja is, így kvázi keretbe foglalja a dalt.
A Szerelem árnyékában ismét erősen kileng a komorságmérő mutatója, majd újabb két csúcstétel következik. Az egyik a Leszek a szél, amely egy spirituális csúcspont. Nem szívet melengető, hanem szívet fagyasztó, mintha egy életen át hibernálná a benne lévő érzéseket.
Az album közepére került az első feldolgozás: Varga Miklós Európa című szerzeménye. Ez egy remek dal, de az évek alatt a különböző médiumok kissé elhasználták. Ehhez kellett némi bátorság, de az Imperium verziója inkább hozzátesz a dalhoz, grandiózusabbá teszi azt. Ráadásul tökéletes helyre került a tracklistában, és hullámot kelt a dalok vonalában.
A címadó, Torony az égen, valóban olyan, mint az az építmény, amely ott magasodik, még ha a felhők el is takarják. Itt Kovács Nemes Andor énekesi teljesítménye teljesedik ki igazán.
Újabb csúcsdalok következnek: a Titkos háború egy sodró tétel, minden ott és úgy van benne, ahol lennie kell – csodálkoznék, ha nem válna koncertfavorittá. A Bűnre bűn mázsás súlyú riffjei és nyomasztó atmoszférája a megváltás lehetőségét hordozza magában.
Itt következik a második feldolgozás, a Kalapács Nem az, ami megöl tétele. Annyira sikerült a saját képükre formálni, hogy tökéletesen illeszkedik a lemez koncepciójába.
A Szerelem háború és az Isten veled viszont némileg eltér a többiektől. Mindkét dal refrénje elüt az album komorabb hangvételű melódiáitól, és mindkettő lenyűgöző.
A harmadik feldolgozás viszont mellbe vágott. A Dinamit – Te mond meg dalát legalább negyven éve nem hallottam. Rögtön visszarepített kamaszkorom emlékeihez, a nyolcvanas évekbe – nagyszerű érzés volt. Ezt is szépen illesztették a lemez többi dalához.
A következő, Highway to Heaven, hozzájuk képest talán könnyedebb, míg a Seraphine egy instrumentális albumzáró, amely méltó lezárása az anyagnak.
A lemez hangzásába nem lehet belekötni. A zenészek teljesítménye magas szintű, Kovács Nemes Andor énekesi előadásmódja dinamikus és erőteljes. Matláry Miklós azt mondta, nem tudta megtagadni magát – és igaza van. Az Imperium zenéje komor, tele sötét tónusú dallamokkal, de nem csak ilyen harmóniákat tartalmaz, lásd például a Szerelem háború vagy az Isten veled dallamait. Dögös, súlyos gitáralapok, kiemelkedő szólók, és a Matláry-féle billentyűjáték plusz atmoszférát ad a daloknak.
Ispán András stabil alapot teremt mindehhez. A gitár- és dobjátékot több vendégzenész kezeli, a bárdisták többek között Szíjártó Zsolt (Mobilmánia), Kovács Gábor (Wisdom), vagy Ruszity Vladimir (ex-Nevergreen). Alázattal és kellő tudással teszik bele magukat a produkcióba, ami az ütőshangszereknél is érezhető. A koncertfelállásban Horváth Péter és Farkas Bence játszanak majd gitáron.
Végszóként annyit írnék még: a „Torony az égen” nem csak egy kiváló album, hanem egy híd a magyar rock és metal zene múltja és jelene között. Klasszikus értékek új köntösben, korszerű hangzással, miközben – ha minden jól megy – új fejezetet nyit a magyar metal történetében.
„Ez a Torony nem az égen áll, hanem bennünk, és minden dal egy újabb szint a lelkünkben.”
